Altatóm; Neked
Minden este az Altatót hallgatom.
Mikor elszenderedem,
Megérkezel, s a szívem szélére ülsz,
Onnan vigyázol rám,
Miközben hősöd álmában küzd.
Aggódsz, szeretsz,
Szívemről kezed hátamra teszed,
Álmomba csöppensz,
S ott találkozhatsz velem.
Hozzám nem jösz,
Nekem csak ez a kevés marad,
Boldog vagyok,
Csodaországomban velem tartasz.
Mikor eljő a reggel,
Szívem egy dobbanásánál elmégy,
Hiányzol, nagyon,
Ébredéskor Rád gondolok... ez kevés!
Szomorú vagyok,
Elkeseredve, teli reménnyel fekszem vissza,
Izgatottan, mozgolódva,
Hátha meglátogatsz engem újra!
Minden reggel az Altatót hallgatom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.